hány

See also: hany and Hany

Hungarian

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
questionthisthatsameevery-/allno-relativesomeanyelse
e/i-a/o- ugyanmind(en)-se(m/n)-a- + qu.vala akár
bár
más
whokiőumindenkisenkiakiva bm
whatmiezazu umindensemmiami /
amely
va bm
whichmelyikmindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyikva bm
howhogy(an)
miként
ígyúgyu umindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u umindenfélesemmilyen
semmiféle
amilyenv
v
a b
a b
m
m/m
whereholittottu umindenhol
mindenütt
seholaholva bm
m
from wh.honnaninnenonnanu umindenhonnansehonnanahonnanva bm
to wherehova
hová
ideodau umindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merrőlerrőlarrólu umindenfelőlsemerrőlamerrőlva bm
which waymerre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u umindenfelésemerreamerreva bm
whymiértezértazértu umindenértsemmiértamiértva bm
how manyhányennyiannyiu umind
az összes
sehányahányva b
how muchmennyisemennyiamennyiva b
wh. extentmennyireennyireannyirau u(teljesen)semennyireamennyireva b
what sizemekkoraekkoraakkorau u(az egész)semekkoraamekkorava b
what timemikorekkorakkoru umindigsoha/sose(m)
sohase(m)
amikorva bm
how long
how far
meddigeddigaddigu u(végig)*semeddigameddigva b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhaːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: hány
  • Rhymes: -aːɲ

Etymology 1

Native word, probably from Proto-Uralic.[1]

Pronoun

hány?

  1. (interrogative) how many?
    Coordinate term: mennyi (how much?)
    Hány könyvet vettél?How many books did you buy?
    Hány éves vagy?How old are you? (literally, “How many years old are you?”)
    Hány óra van?What time is it? (literally, “How many hours are there?”)
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hány
accusative hányat
dative hánynak
instrumental hánnyal
causal-final hányért
translative hánnyá
terminative hányig
essive-formal hányként
essive-modal
inessive hányban
superessive hányon
adessive hánynál
illative hányba
sublative hányra
allative hányhoz
elative hányból
delative hányról
ablative hánytól
non-attributive
possessive - singular
hányé
non-attributive
possessive - plural
hányéi
Derived terms
Compound words

Etymology 2

From Proto-Finno-Ugric *kanɜ- (to strew, pour, throw, dig).[2]

Alternative forms

Verb

hány

  1. (transitive) to hurl, spout, fling, throw, toss (especially a shapeless, disorderly amount with many small components or pieces)
    Synonyms: dob, hajít, vág, vet, halmoz
  2. (transitive, intransitive) to vomit
    Synonyms: okád, okádik, rókázik
Conjugation
Derived terms
Compound words

(With verbal prefixes):

  • aláhány
  • áthány
  • behány
  • belehány
  • elhány
  • felhány
  • félrehány
  • hátrahány
  • helyrehány
  • hozzáhány
  • idehány
  • keresztülhány
  • kihány
  • körbehány
  • körülhány
  • különhány
  • lehány
  • meghány
  • melléhány
  • nekihány
  • odahány
  • összehány
  • ráhány
  • széjjelhány
  • széthány
  • tovahány
  • továbbhány
  • túlhány
  • utánahány
  • végighány
  • visszahány
Expressions

References

  1. hány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. Entry #239 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

  • (to hurl, heap): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (how many): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.