tevő
Hungarian
Alternative forms
- tévő (folksy, except in some phrases)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛvøː]
- Hyphenation: te‧vő
- Rhymes: -vøː
Declension
| Inflection of tevő | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tevő | tevők tevőek |
| accusative | tevőt | tevőket tevőeket |
| dative | tevőnek | tevőknek tevőeknek |
| instrumental | tevővel | tevőkkel tevőekkel |
| causal-final | tevőért | tevőkért tevőekért |
| translative | tevővé | tevőkké tevőekké |
| terminative | tevőig | tevőkig tevőekig |
| essive-formal | tevőként | tevőkként tevőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tevőben | tevőkben tevőekben |
| superessive | tevőn | tevőkön tevőeken |
| adessive | tevőnél | tevőknél tevőeknél |
| illative | tevőbe | tevőkbe tevőekbe |
| sublative | tevőre | tevőkre tevőekre |
| allative | tevőhöz | tevőkhöz tevőekhez |
| elative | tevőből | tevőkből tevőekből |
| delative | tevőről | tevőkről tevőekről |
| ablative | tevőtől | tevőktől tevőektől |
| non-attributive possessive - singular |
tevőé | tevőké tevőeké |
| non-attributive possessive - plural |
tevőéi | tevőkéi tevőekéi |
Derived terms
- tevően
- tevőleg → tevőleges
Compound words
- ajánlattevő
- alapítványtevő
- csínytevő
- csodatevő ~ csodatévő
- erőszaktevő
- eskütevő
- gonosztevő
- indítványtevő
- javaslattevő
- jótevő
- kártevő
- mitévő (from folksy variant tévő; less commonly mitevő)
- panasztevő
- semmittevő
- számottevő
- széptevő
- szolgálattevő
- törvénytevő
- vallomástevő
See also
The seven sz-v stem verbs
| Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
| Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
| Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
| (obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény | |||
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.