száműz

Hungarian

Etymology

Back-formation from számkiűz, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries, by the analogy of számkivet, by surface analysis szám + kivet, originally számki (out of number, not in use anymore, from szám + ki) + vet.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːmyːz]
  • Hyphenation: szám‧űz
  • Rhymes: -yːz

Verb

száműz

  1. (transitive) to exile, banish (to send into exile)

Conjugation

Derived terms

References

  1. számkivet in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading

  • száműz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.