kivet

Finnish

Noun

kivet

  1. nominative plural of kivi

Anagrams

Hungarian

Etymology

ki- +‎ vet

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkivɛt]
  • Hyphenation: ki‧vet
  • Rhymes: -ɛt

Verb

kivet

  1. (transitive, literary) to throw out
    Synonym: kidob
  2. (transitive, formal) to reject, to cast out (out of a body, a community, or a society)
    Synonyms: kirekeszt, (both mostly refer to people) kizár
  3. (transitive, formal) to impose, to levy (taxes)
    Synonyms: ró, kiró, kiszab

Conjugation
conjugation of kivet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kivetek kivetsz kivet kivetünk kivettek kivetnek
Def. kivetem kiveted kiveti kivetjük kivetitek kivetik
2nd-p. o. kivetlek ―
Past Indef. kivetettem kivetettél kivetett kivetettünk kivetettetek kivetettek
Def. kivetettem kivetetted kivetette kivetettük kivetettétek kivetették
2nd-p. o. kivetettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog vetni.
Archaic
Preterit		 Indef. kiveték kivetél kivete kiveténk kivetétek kivetének
Def. kivetém kivetéd kiveté kiveténk kivetétek kiveték
2nd-p. o. kivetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kivet vala, kivetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kivetendek kivetendesz kivetend kivetendünk kivetendetek kivetendenek
Def. kivetendem kivetended kivetendi kivetendjük kivetenditek kivetendik
2nd-p. o. kivetendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kivetnék kivetnél kivetne kivetnénk kivetnétek kivetnének
Def. kivetném kivetnéd kivetné kivetnénk
(or kivetnők)		 kivetnétek kivetnék
2nd-p. o. kivetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kivetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kivessek kivess or
kivessél		 kivessen kivessünk kivessetek kivessenek
Def. kivessem kivesd or
kivessed		 kivesse kivessük kivessétek kivessék
2nd-p. o. kivesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivetett légyen
Infinitive kivetni kivetnem kivetned kivetnie kivetnünk kivetnetek kivetniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
kivetés kivető kivetett kivetendő kivetve (kivetvén) kivettet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vet ki or ki is vet.
potential conjugation of kivet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kivethetek kivethetsz kivethet kivethetünk kivethettek kivethetnek
Def. kivethetem kivetheted kivetheti kivethetjük kivethetitek kivethetik
2nd-p. o. kivethetlek ―
Past Indef. kivethettem kivethettél kivethetett kivethettünk kivethettetek kivethettek
Def. kivethettem kivethetted kivethette kivethettük kivethettétek kivethették
2nd-p. o. kivethettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. kivetheték kivethetél kivethete kivetheténk kivethetétek kivethetének
Def. kivethetém kivethetéd kivetheté kivetheténk kivethetétek kivetheték
2nd-p. o. kivethetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kivethet vala, kivethetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kivethetendek
or kivetandhatok 		kivethetendesz
or kivetandhatsz		 kivethetend
or kivetandhat		 kivethetendünk
or kivetandhatunk		 kivethetendetek
or kivetandhattok		 kivethetendenek
or kivetandhatnak
Def. kivethetendem
or kivetandhatom		 kivethetended
or kivetandhatod		 kivethetendi
or kivetandhatja		 kivethetendjük
or kivetandhatjuk 		kivethetenditek
or kivetandhatjátok		 kivethetendik
or kivetandhatják
2nd-p. o. kivethetendelek
or kivetandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kivethetnék kivethetnél kivethetne kivethetnénk kivethetnétek kivethetnének
Def. kivethetném kivethetnéd kivethetné kivethetnénk
(or kivethetnők)		 kivethetnétek kivethetnék
2nd-p. o. kivethetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kivethetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kivethessek kivethess or
kivethessél		 kivethessen kivethessünk kivethessetek kivethessenek
Def. kivethessem kivethesd or
kivethessed		 kivethesse kivethessük kivethessétek kivethessék
2nd-p. o. kivethesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kivethetett légyen
Inf. (kivethetni) (kivethetnem) (kivethetned) (kivethetnie) (kivethetnünk) (kivethetnetek) (kivethetniük)
Positive adjective kivethető Neg. adj. kivethetetlen Adv. part. (kivethetve / kivethetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vethet ki or ki is vethet.

Further reading
  • kivet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Swedish

Noun

kivet

  1. definite singular of kiv
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.