gróf

See also: grof, gröf, and Grof

Hungarian

Etymology

From Bavarian grâf (count).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɡroːf]
  • Hyphenation: gróf
  • Rhymes: -oːf

Noun

gróf (plural grófok)

  1. count (a nobleman in European countries)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gróf grófok
accusative grófot grófokat
dative grófnak grófoknak
instrumental gróffal grófokkal
causal-final grófért grófokért
translative gróffá grófokká
terminative grófig grófokig
essive-formal grófként grófokként
essive-modal
inessive grófban grófokban
superessive grófon grófokon
adessive grófnál grófoknál
illative grófba grófokba
sublative grófra grófokra
allative grófhoz grófokhoz
elative grófból grófokból
delative grófról grófokról
ablative gróftól grófoktól
non-attributive
possessive - singular
grófé grófoké
non-attributive
possessive - plural
gróféi grófokéi
Possessive forms of gróf
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. grófom grófjaim
2nd person sing. grófod grófjaid
3rd person sing. grófja grófjai
1st person plural grófunk grófjaink
2nd person plural grófotok grófjaitok
3rd person plural grófjuk grófjaik

Derived terms

  • gr. (abbreviation)
Compound words

Further reading

  • gróf in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic

Etymology

Fom Old Norse gróf (depression, hollow), from Proto-Germanic *grōbō.

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈkrouːv/
  • Rhymes: -ouːv

Noun

gróf f (genitive singular grófar, nominative plural grófir)

  1. pit, hollow

Declension

Synonyms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.