toleráns

See also: tolerans

Hungarian

Etymology

From Latin tolerāns (bearing, enduring, tolerant), present active participle of tolerō.[1] With -áns ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtolɛraːnʃ]
  • Hyphenation: to‧le‧ráns
  • Rhymes: -aːnʃ

Adjective

toleráns (comparative toleránsabb, superlative legtoleránsabb)

  1. tolerant (tending to permit, allow, understand, or accept something)
    Synonym: türelmes
    Antonym: intoleráns
  2. tolerant (tending to withstand or survive)
    Synonyms: ellenálló, közömbös
    Antonym: érzékeny

Declension

Inflection of toleráns
singular plural
nominative toleráns toleránsak
accusative toleránsat
toleránst
toleránsakat
dative toleránsnak toleránsaknak
instrumental toleránssal toleránsakkal
causal-final toleránsért toleránsakért
translative toleránssá toleránsakká
terminative toleránsig toleránsakig
essive-formal toleránsként toleránsakként
essive-modal
inessive toleránsban toleránsakban
superessive toleránson toleránsakon
adessive toleránsnál toleránsaknál
illative toleránsba toleránsakba
sublative toleránsra toleránsakra
allative toleránshoz toleránsakhoz
elative toleránsból toleránsakból
delative toleránsról toleránsakról
ablative toleránstól toleránsaktól
non-attributive
possessive - singular
toleránsé toleránsaké
non-attributive
possessive - plural
toleránséi toleránsakéi

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • toleráns in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.