teljesül

Hungarian

Etymology

teljes +‎ -ül [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛjːɛʃyl]
  • Hyphenation: tel‧je‧sül
  • Rhymes: -yl

Verb

teljesül

  1. (intransitive) to come true, to be fulfilled, to be met (dreams, expectations, wishes, etc.)

Conjugation
conjugation of teljesül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. teljesülök teljesülsz teljesül teljesülünk teljesültök teljesülnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. teljesültem teljesültél teljesült teljesültünk teljesültetek teljesültek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. teljesülni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. teljesülék teljesülél teljesüle teljesülénk teljesülétek teljesülének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. teljesül vala, teljesült vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. teljesülendek teljesülendesz teljesülend teljesülendünk teljesülendetek teljesülendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. teljesülnék teljesülnél teljesülne teljesülnénk teljesülnétek teljesülnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. teljesült volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. teljesüljek teljesülj or
teljesüljél		 teljesüljön teljesüljünk teljesüljetek teljesüljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. teljesült légyen
Infinitive teljesülni teljesülnöm teljesülnöd teljesülnie teljesülnünk teljesülnötök teljesülniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
teljesülés teljesülő teljesült ― teljesülve (teljesülvén)
potential conjugation of teljesül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. teljesülhetek teljesülhetsz teljesülhet teljesülhetünk teljesülhettek teljesülhetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. teljesülhettem teljesülhettél teljesülhetett teljesülhettünk teljesülhettetek teljesülhettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. teljesülheték teljesülhetél teljesülhete teljesülheténk teljesülhetétek teljesülhetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. teljesülhet vala, teljesülhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. teljesülhetendek
or teljesülandhatok 		teljesülhetendesz
or teljesülandhatsz		 teljesülhetend
or teljesülandhat		 teljesülhetendünk
or teljesülandhatunk		 teljesülhetendetek
or teljesülandhattok		 teljesülhetendenek
or teljesülandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. teljesülhetnék teljesülhetnél teljesülhetne teljesülhetnénk teljesülhetnétek teljesülhetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. teljesülhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. teljesülhessek teljesülhess or
teljesülhessél		 teljesülhessen teljesülhessünk teljesülhessetek teljesülhessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. teljesülhetett légyen
Inf. (teljesülhetni) (teljesülhetnem) (teljesülhetned) (teljesülhetnie) (teljesülhetnünk) (teljesülhetnetek) (teljesülhetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (teljesülhetve / teljesülhetvén)

Derived terms
  • teljesületlen
  • teljesülés

(With verbal prefixes):

References
  1. teljesül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • teljesül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.