tehetség

tehet +‎ -ség, from tesz +‎ -het

• IPA^(key): [ˈtɛhɛt͡ʃːeːɡ]
• Hyphenation: te‧het‧ség
• Rhymes: -eːɡ

tehetség (plural tehetségek)

1. talent (marked natural ability or skill)
   • 1917, Sándor Hevesi, “W. Amadeus Mozart III.”, in Nyugat‎, volume 10, number 23:

     A zeneirodalom igazán televényföldje a csodagyermekeknek, de a Mozart esete a zeneirodalomban is páratlan és egyetlen. Mozart négy éves korában komolyan muzsikál, hat éves korában pár óra alatt megtanul orgonálni s a pedált kezelni, csudálatos zenei tehetsége az, amely végigviszi Európán, hogy közvetlenül szívhasson föl magába mindent, hogy Párizsban ismerhesse meg Rameaut, Londonban Händelt, hogy Padre Martinitől tanulhassa a kontrapunktot Bolognában, hogy Rómában tanulmányozhassa Scarlattit s Manzuolitól sajátíthassa el az éneklés művészetét.

     Music literature is truly a telegraph field for prodigies, but Mozart’s case is also unique and significant in music literature. Mozart first makes serious music at the age of four, learns to play the organ and pedal in a few hours at the age of six, and his wonderful musical talent takes him all over Europe to absorb everything directly, to get to know Rameau in Paris and Handel in London and to learn the counterpoint from Padre Martini. In Bologna to study Scarlatti and Manzuoli and in Rome to learn the art of singing.

2. talent (talented person)

   Ez a fiú ritka tehetség. ― This boy is a rare talent.

3. (archaic, dialectal) financial capacity, means
   • 1830, István Széchenyi, chapter 7, in Hitel, page 206:

     Az egészre nézve nem haszon, igaz, ha valaki kevesebbet vesz magára, mint elbirhat, de korántsem olly káros, mint mikor valaki minden tehetségén felül terheli vállait ’s összerogy.

     (please add an English translation of this quotation)

   Tehetségén felül költekezik. — He/she is living beyond his/her means.

• tehetség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN