szakadt

Hungarian

Etymology

szakad +‎ -t

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒkɒtː]
  • Hyphenation: sza‧kadt
  • Rhymes: -ɒtː

Verb

szakadt

  1. third-person singular indicative past indefinite of szakad
    Szakadt az eső. ― It was pouring with rain. (literally, “The rain was pouring.”)

Participle

szakadt

  1. past participle of szakad

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szakadt szakadtak
accusative szakadtat szakadtakat
dative szakadtnak szakadtaknak
instrumental szakadttal szakadtakkal
causal-final szakadtért szakadtakért
translative szakadttá szakadtakká
terminative szakadtig szakadtakig
essive-formal szakadtként szakadtakként
essive-modal — —
inessive szakadtban szakadtakban
superessive szakadton szakadtakon
adessive szakadtnál szakadtaknál
illative szakadtba szakadtakba
sublative szakadtra szakadtakra
allative szakadthoz szakadtakhoz
elative szakadtból szakadtakból
delative szakadtról szakadtakról
ablative szakadttól szakadtaktól
non-attributive
possessive - singular		 szakadté szakadtaké
non-attributive
possessive - plural		 szakadtéi szakadtakéi

Adjective

szakadt (comparative szakadtabb, superlative legszakadtabb)

  1. torn
    A ruhájuk szakadt és piszkos. ― Their clothes are torn and dirty.
  2. raggedy (wearing torn or tattered clothes)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szakadt szakadtak
accusative szakadtat szakadtakat
dative szakadtnak szakadtaknak
instrumental szakadttal szakadtakkal
causal-final szakadtért szakadtakért
translative szakadttá szakadtakká
terminative szakadtig szakadtakig
essive-formal szakadtként szakadtakként
essive-modal szakadtul —
inessive szakadtban szakadtakban
superessive szakadton szakadtakon
adessive szakadtnál szakadtaknál
illative szakadtba szakadtakba
sublative szakadtra szakadtakra
allative szakadthoz szakadtakhoz
elative szakadtból szakadtakból
delative szakadtról szakadtakról
ablative szakadttól szakadtaktól
non-attributive
possessive - singular		 szakadté szakadtaké
non-attributive
possessive - plural		 szakadtéi szakadtakéi

Derived terms

Further reading
  • szakadt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.