sokoldalú
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃokoldɒluː]
- Hyphenation: sok‧ol‧da‧lú
- Rhymes: -luː
Adjective
sokoldalú (comparative sokoldalúbb, superlative legsokoldalúbb)
- versatile, multifaceted, many-sided, of many talents (capable of doing many things competently)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sokoldalú | sokoldalúak |
| accusative | sokoldalút | sokoldalúakat |
| dative | sokoldalúnak | sokoldalúaknak |
| instrumental | sokoldalúval | sokoldalúakkal |
| causal-final | sokoldalúért | sokoldalúakért |
| translative | sokoldalúvá | sokoldalúakká |
| terminative | sokoldalúig | sokoldalúakig |
| essive-formal | sokoldalúként | sokoldalúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sokoldalúban | sokoldalúakban |
| superessive | sokoldalún | sokoldalúakon |
| adessive | sokoldalúnál | sokoldalúaknál |
| illative | sokoldalúba | sokoldalúakba |
| sublative | sokoldalúra | sokoldalúakra |
| allative | sokoldalúhoz | sokoldalúakhoz |
| elative | sokoldalúból | sokoldalúakból |
| delative | sokoldalúról | sokoldalúakról |
| ablative | sokoldalútól | sokoldalúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
sokoldalúé | sokoldalúaké |
| non-attributive possessive - plural |
sokoldalúéi | sokoldalúakéi |
Derived terms
- sokoldalúság
Further reading
- sokoldalú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.