sápad

See also: sapad

Hungarian

Etymology

Probably from Proto-Finno-Ugric *čappɜ (pail, faint) + -ad (verb-forming suffix).[1][2][3]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃaːpɒd]
  • Hyphenation: sá‧pad
  • Rhymes: -ɒd

Verb

sápad

  1. (intransitive, of a face) to grow pale

Conjugation

Derived terms

  • sápadozik

(With verbal prefixes):

  • belesápad
  • elsápad
  • megsápad

References

  1. Entry #100 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. sápad in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  3. sápad in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • sápad in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.