merül

Hungarian

Etymology

mer (“to draw, scoop out (liquid)”) +‎ -ül (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛryl]
  • Hyphenation: me‧rül
  • Rhymes: -yl

Verb

merül

  1. (intransitive) to submerge, dip, dive (into something: -ba/-be)
    Active-voice counterpart: merít

Conjugation
conjugation of merül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. merülök merülsz merül merülünk merültök merülnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. merültem merültél merült merültünk merültetek merültek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. merülni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. merülék merülél merüle merülénk merülétek merülének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. merül vala, merült vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. merülendek merülendesz merülend merülendünk merülendetek merülendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. merülnék merülnél merülne merülnénk merülnétek merülnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. merült volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. merüljek merülj or
merüljél		 merüljön merüljünk merüljetek merüljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. merült légyen
Infinitive merülni merülnöm merülnöd merülnie merülnünk merülnötök merülniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
merülés merülő merült ― merülve (merülvén)
potential conjugation of merül
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. merülhetek merülhetsz merülhet merülhetünk merülhettek merülhetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. merülhettem merülhettél merülhetett merülhettünk merülhettetek merülhettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. merülheték merülhetél merülhete merülheténk merülhetétek merülhetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. merülhet vala, merülhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. merülhetendek
or merülandhatok 		merülhetendesz
or merülandhatsz		 merülhetend
or merülandhat		 merülhetendünk
or merülandhatunk		 merülhetendetek
or merülandhattok		 merülhetendenek
or merülandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. merülhetnék merülhetnél merülhetne merülhetnénk merülhetnétek merülhetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. merülhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. merülhessek merülhess or
merülhessél		 merülhessen merülhessünk merülhessetek merülhessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. merülhetett légyen
Inf. (merülhetni) (merülhetnem) (merülhetned) (merülhetnie) (merülhetnünk) (merülhetnetek) (merülhetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (merülhetve / merülhetvén)

Derived terms
  • merülés
  • merülget

(With verbal prefixes):

Further reading
  • merül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.