meghiúsít

Hungarian

Etymology

meg- +‎ hiúsít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛkhijuːʃiːt]
  • Hyphenation: meg‧hi‧ú‧sít
  • Rhymes: -iːt

Verb

meghiúsít

  1. (transitive) to dash, foil, stymie, thwart, ruin, destroy (to prevent something that was hoped from being accomplished)
    Synonyms: megakadályoz, meggátol, keresztülhúz, lehetetlenné tesz, halomba dönt, zátonyra futtat

Conjugation
conjugation of meghiúsít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsítok meghiúsítasz meghiúsít meghiúsítunk meghiúsítotok meghiúsítanak
Def. meghiúsítom meghiúsítod meghiúsítja meghiúsítjuk meghiúsítjátok meghiúsítják
2nd-p. o. meghiúsítalak ―
Past Indef. meghiúsítottam meghiúsítottál meghiúsított meghiúsítottunk meghiúsítottatok meghiúsítottak
Def. meghiúsítottam meghiúsítottad meghiúsította meghiúsítottuk meghiúsítottátok meghiúsították
2nd-p. o. meghiúsítottalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog hiúsítani.
Archaic
Preterit		 Indef. meghiúsíték meghiúsítál meghiúsíta meghiúsítánk meghiúsítátok meghiúsítának
Def. meghiúsítám meghiúsítád meghiúsítá meghiúsítánk meghiúsítátok meghiúsíták
2nd-p. o. meghiúsítálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. meghiúsít vala, meghiúsított vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. meghiúsítandok meghiúsítandasz meghiúsítand meghiúsítandunk meghiúsítandotok meghiúsítandanak
Def. meghiúsítandom meghiúsítandod meghiúsítandja meghiúsítandjuk meghiúsítandjátok meghiúsítandják
2nd-p. o. meghiúsítandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsítanék meghiúsítanál meghiúsítana meghiúsítanánk meghiúsítanátok meghiúsítanának
Def. meghiúsítanám meghiúsítanád meghiúsítaná meghiúsítanánk
(or meghiúsítanók)		 meghiúsítanátok meghiúsítanák
2nd-p. o. meghiúsítanálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. meghiúsított volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsítsak meghiúsíts or
meghiúsítsál		 meghiúsítson meghiúsítsunk meghiúsítsatok meghiúsítsanak
Def. meghiúsítsam meghiúsítsd or
meghiúsítsad		 meghiúsítsa meghiúsítsuk meghiúsítsátok meghiúsítsák
2nd-p. o. meghiúsítsalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meghiúsított légyen
Infinitive meghiúsítani meghiúsítanom meghiúsítanod meghiúsítania meghiúsítanunk meghiúsítanotok meghiúsítaniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
meghiúsítás meghiúsító meghiúsított meghiúsítandó meghiúsítva (meghiúsítván) meghiúsíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hiúsít meg or meg is hiúsít.
potential conjugation of meghiúsít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsíthatok meghiúsíthatsz meghiúsíthat meghiúsíthatunk meghiúsíthattok meghiúsíthatnak
Def. meghiúsíthatom meghiúsíthatod meghiúsíthatja meghiúsíthatjuk meghiúsíthatjátok meghiúsíthatják
2nd-p. o. meghiúsíthatlak ―
Past Indef. meghiúsíthattam meghiúsíthattál meghiúsíthatott meghiúsíthattunk meghiúsíthattatok meghiúsíthattak
Def. meghiúsíthattam meghiúsíthattad meghiúsíthatta meghiúsíthattuk meghiúsíthattátok meghiúsíthatták
2nd-p. o. meghiúsíthattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. meghiúsíthaték meghiúsíthatál meghiúsíthata meghiúsíthatánk meghiúsíthatátok meghiúsíthatának
Def. meghiúsíthatám meghiúsíthatád meghiúsíthatá meghiúsíthatánk meghiúsíthatátok meghiúsíthaták
2nd-p. o. meghiúsíthatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. meghiúsíthat vala, meghiúsíthatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. meghiúsíthatandok
or meghiúsítandhatok 		meghiúsíthatandasz
or meghiúsítandhatsz		 meghiúsíthatand
or meghiúsítandhat		 meghiúsíthatandunk
or meghiúsítandhatunk		 meghiúsíthatandotok
or meghiúsítandhattok		 meghiúsíthatandanak
or meghiúsítandhatnak
Def. meghiúsíthatandom
or meghiúsítandhatom		 meghiúsíthatandod
or meghiúsítandhatod		 meghiúsíthatandja
or meghiúsítandhatja		 meghiúsíthatandjuk
or meghiúsítandhatjuk 		meghiúsíthatandjátok
or meghiúsítandhatjátok		 meghiúsíthatandják
or meghiúsítandhatják
2nd-p. o. meghiúsíthatandalak
or meghiúsítandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsíthatnék meghiúsíthatnál meghiúsíthatna meghiúsíthatnánk meghiúsíthatnátok meghiúsíthatnának
Def. meghiúsíthatnám meghiúsíthatnád meghiúsíthatná meghiúsíthatnánk
(or meghiúsíthatnók)		 meghiúsíthatnátok meghiúsíthatnák
2nd-p. o. meghiúsíthatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. meghiúsíthatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. meghiúsíthassak meghiúsíthass or
meghiúsíthassál		 meghiúsíthasson meghiúsíthassunk meghiúsíthassatok meghiúsíthassanak
Def. meghiúsíthassam meghiúsíthasd or
meghiúsíthassad		 meghiúsíthassa meghiúsíthassuk meghiúsíthassátok meghiúsíthassák
2nd-p. o. meghiúsíthassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. meghiúsíthatott légyen
Inf. (meghiúsíthatni) (meghiúsíthatnom) (meghiúsíthatnod) (meghiúsíthatnia) (meghiúsíthatnunk) (meghiúsíthatnotok) (meghiúsíthatniuk)
Positive adjective meghiúsítható Neg. adj. meghiúsíthatatlan Adv. part. (meghiúsíthatva / meghiúsíthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hiúsíthat meg or meg is hiúsíthat.

Derived terms
  • meghiúsítás
  • meghiúsíthatatlan
  • meghiúsítható
  • meghiúsíttat

Further reading
  • meghiúsít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.