markol

Hungarian

Etymology

marok (“palm of the hand”) +‎ -ol (frequentative suffix) [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒrkol]
  • Hyphenation: mar‧kol
  • Rhymes: -ol

Verb

markol

  1. (transitive) to grasp, grip

Conjugation
conjugation of markol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. markolok markolsz markol markolunk markoltok markolnak
Def. markolom markolod markolja markoljuk markoljátok markolják
2nd-p. o. markollak ―
Past Indef. markoltam markoltál markolt markoltunk markoltatok markoltak
Def. markoltam markoltad markolta markoltuk markoltátok markolták
2nd-p. o. markoltalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. markolni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. markolék markolál markola markolánk markolátok markolának
Def. markolám markolád markolá markolánk markolátok markolák
2nd-p. o. markolálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. markol vala, markolt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. markolandok markolandasz markoland markolandunk markolandotok markolandanak
Def. markolandom markolandod markolandja markolandjuk markolandjátok markolandják
2nd-p. o. markolandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. markolnék markolnál markolna markolnánk markolnátok markolnának
Def. markolnám markolnád markolná markolnánk
(or markolnók)		 markolnátok markolnák
2nd-p. o. markolnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. markolt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. markoljak markolj or
markoljál		 markoljon markoljunk markoljatok markoljanak
Def. markoljam markold or
markoljad		 markolja markoljuk markoljátok markolják
2nd-p. o. markoljalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. markolt légyen
Infinitive markolni markolnom markolnod markolnia markolnunk markolnotok markolniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
markolás markoló markolt markolandó markolva (markolván) markoltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of markol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. markolhatok markolhatsz markolhat markolhatunk markolhattok markolhatnak
Def. markolhatom markolhatod markolhatja markolhatjuk markolhatjátok markolhatják
2nd-p. o. markolhatlak ―
Past Indef. markolhattam markolhattál markolhatott markolhattunk markolhattatok markolhattak
Def. markolhattam markolhattad markolhatta markolhattuk markolhattátok markolhatták
2nd-p. o. markolhattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. markolhaték markolhatál markolhata markolhatánk markolhatátok markolhatának
Def. markolhatám markolhatád markolhatá markolhatánk markolhatátok markolhaták
2nd-p. o. markolhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. markolhat vala, markolhatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. markolhatandok
or markolandhatok 		markolhatandasz
or markolandhatsz		 markolhatand
or markolandhat		 markolhatandunk
or markolandhatunk		 markolhatandotok
or markolandhattok		 markolhatandanak
or markolandhatnak
Def. markolhatandom
or markolandhatom		 markolhatandod
or markolandhatod		 markolhatandja
or markolandhatja		 markolhatandjuk
or markolandhatjuk 		markolhatandjátok
or markolandhatjátok		 markolhatandják
or markolandhatják
2nd-p. o. markolhatandalak
or markolandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. markolhatnék markolhatnál markolhatna markolhatnánk markolhatnátok markolhatnának
Def. markolhatnám markolhatnád markolhatná markolhatnánk
(or markolhatnók)		 markolhatnátok markolhatnák
2nd-p. o. markolhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. markolhatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. markolhassak markolhass or
markolhassál		 markolhasson markolhassunk markolhassatok markolhassanak
Def. markolhassam markolhasd or
markolhassad		 markolhassa markolhassuk markolhassátok markolhassák
2nd-p. o. markolhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. markolhatott légyen
Inf. (markolhatni) (markolhatnom) (markolhatnod) (markolhatnia) (markolhatnunk) (markolhatnotok) (markolhatniuk)
Positive adjective markolható Neg. adj. markolhatatlan Adv. part. (markolhatva / markolhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • belemarkol
  • felmarkol
  • kimarkol
  • megmarkol
  • összemarkol
Expressions

References
  1. markol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • markol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.