könyökük

Hungarian

Etymology

könyök + -ük (their, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøɲøkyk]
  • Hyphenation: kö‧nyö‧kük

Noun

könyökük

  1. third-person plural single-possession possessive of könyök

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative könyökük
accusative könyöküket
dative könyöküknek
instrumental könyökükkel
causal-final könyökükért
translative könyökükké
terminative könyökükig
essive-formal könyökükként
essive-modal könyökükül
inessive könyökükben
superessive könyökükön
adessive könyöküknél
illative könyökükbe
sublative könyökükre
allative könyökükhöz
elative könyökükből
delative könyökükről
ablative könyöküktől
non-attributive
possessive - singular
könyöküké
non-attributive
possessive - plural
könyökükéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.