könyök

Hungarian

Alternative forms

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *küńä. Cognates include Finnish kyynärä, Estonian küünar, Erzya кенере (keńeŕe), Udmurt гырпум (gyrpum) and Komi-Permyak гырддза (gyrddźa).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkøɲøk]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: kö‧nyök
  • Rhymes: -øk

Noun

könyök (plural könyökök)

  1. (anatomy) elbow

Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative könyök könyökök
accusative könyököt könyököket
dative könyöknek könyököknek
instrumental könyökkel könyökökkel
causal-final könyökért könyökökért
translative könyökké könyökökké
terminative könyökig könyökökig
essive-formal könyökként könyökökként
essive-modal — —
inessive könyökben könyökökben
superessive könyökön könyökökön
adessive könyöknél könyököknél
illative könyökbe könyökökbe
sublative könyökre könyökökre
allative könyökhöz könyökökhöz
elative könyökből könyökökből
delative könyökről könyökökről
ablative könyöktől könyököktől
non-attributive
possessive - singular		 könyöké könyököké
non-attributive
possessive - plural		 könyökéi könyökökéi
Possessive forms of könyök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. könyököm könyökeim
2nd person sing. könyököd könyökeid
3rd person sing. könyöke könyökei
1st person plural könyökünk könyökeink
2nd person plural könyökötök könyökeitek
3rd person plural könyökük könyökeik

Derived terms
Compound words
Expressions

References
  1. Entry #311 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading
  • könyök in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.