elpusztít

Hungarian

Etymology

el- + pusztít

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛlpustiːt]
  • (file)
  • Hyphenation: el‧pusz‧tít
  • Rhymes: -iːt

Verb

elpusztít

  1. (transitive) to destroy, to ruin
    Synonyms: megsemmisít, lerombol
  2. (transitive) to devastate
    Synonym: letarol
  3. (transitive, especially of animals) to kill, to exterminate
    Synonyms: megöl, kiirt

Conjugation

Derived terms

  • elpusztítás

Further reading

  • elpusztít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elpusztít in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.