egyedülálló
Hungarian
Etymology
From egyedül (“alone”) + álló (“standing”), possibly a calque of German alleinstehend.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟɛdylaːlːoː]
- Hyphenation: egye‧dül‧ál‧ló
- Rhymes: -loː
Adjective
egyedülálló (not comparable)
- single (not married, and also not dating)
- unique, unparalleled (being the only one of its kind)
- 2010, Gabriella Nikodém, Jenő Szabó, A magyar bélyeg története, Kossuth Kiadó – Hírközlési Múzeumi Alapítvány, →ISBN, page 186:
- Születésének centenáriumán egyedülálló módon emlékezett meg munkásságáról a Magyar Posta. Portré helyett az 1943-ban tervezett, de pályázatot nem nyerő, mégis jutalmazott grafikái hatvanöt év után megvalósulhattak!
- On the centenary of his birth, Hungarian Post commemorated his life work in a unique way. Instead of a portrait, his graphics, which he had planned in 1943 but which did not win a competition yet were awarded, were realized after sixty-five years!
Declension
| Inflection of egyedülálló | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyedülálló | egyedülállók egyedülállóak |
| accusative | egyedülállót | egyedülállókat egyedülállóakat |
| dative | egyedülállónak | egyedülállóknak egyedülállóaknak |
| instrumental | egyedülállóval | egyedülállókkal egyedülállóakkal |
| causal-final | egyedülállóért | egyedülállókért egyedülállóakért |
| translative | egyedülállóvá | egyedülállókká egyedülállóakká |
| terminative | egyedülállóig | egyedülállókig egyedülállóakig |
| essive-formal | egyedülállóként | egyedülállókként egyedülállóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyedülállóban | egyedülállókban egyedülállóakban |
| superessive | egyedülállón | egyedülállókon egyedülállóakon |
| adessive | egyedülállónál | egyedülállóknál egyedülállóaknál |
| illative | egyedülállóba | egyedülállókba egyedülállóakba |
| sublative | egyedülállóra | egyedülállókra egyedülállóakra |
| allative | egyedülállóhoz | egyedülállókhoz egyedülállóakhoz |
| elative | egyedülállóból | egyedülállókból egyedülállóakból |
| delative | egyedülállóról | egyedülállókról egyedülállóakról |
| ablative | egyedülállótól | egyedülállóktól egyedülállóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
egyedülállóé | egyedülállóké egyedülállóaké |
| non-attributive possessive - plural |
egyedülállóéi | egyedülállókéi egyedülállóakéi |
See also
Further reading
- egyedülálló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- egyedülálló in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.