csenget

Hungarian

Alternative forms

Etymology

From cseng (“to ring”) +‎ -et (causative suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛŋɡɛt]
  • Hyphenation: csen‧get
  • Rhymes: -ɛt

Verb

csenget

  1. (transitive) to ring (to make a bell produce sound)
    Ki csengetett az ajtón? ― Who rang the bell at the door?
  2. (intransitive) to ring (to produce the sound of a bell or a similar sound)
    A villamos csenget a megálló előtt. ― The tram rings its bell when approaching a station.
  3. (transitive) to ring (for someone -nak/-nek, for something -ért)
    Csengetett a szobalánynak. ― She rang for the maid.
    Csengetett a teáért. ― She rang the bell for tea.
    Csengetett, Mylord? ― You Rang, M’Lord?

Conjugation
conjugation of csenget
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csengetek csengetsz csenget csengetünk csengettek csengetnek
Def. csengetem csengeted csengeti csengetjük csengetitek csengetik
2nd-p. o. csengetlek ―
Past Indef. csengettem csengettél csengetett csengettünk csengettetek csengettek
Def. csengettem csengetted csengette csengettük csengettétek csengették
2nd-p. o. csengettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. csengetni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. csengeték csengetél csengete csengeténk csengetétek csengetének
Def. csengetém csengetéd csengeté csengeténk csengetétek csengeték
2nd-p. o. csengetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. csenget vala, csengetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. csengetendek csengetendesz csengetend csengetendünk csengetendetek csengetendenek
Def. csengetendem csengetended csengetendi csengetendjük csengetenditek csengetendik
2nd-p. o. csengetendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csengetnék csengetnél csengetne csengetnénk csengetnétek csengetnének
Def. csengetném csengetnéd csengetné csengetnénk
(or csengetnők)		 csengetnétek csengetnék
2nd-p. o. csengetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. csengetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csengessek csengess or
csengessél		 csengessen csengessünk csengessetek csengessenek
Def. csengessem csengesd or
csengessed		 csengesse csengessük csengessétek csengessék
2nd-p. o. csengesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. csengetett légyen
Infinitive csengetni csengetnem csengetned csengetnie csengetnünk csengetnetek csengetniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
csengetés csengető csengetett csengetendő csengetve (csengetvén) csengettet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of csenget
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csengethetek csengethetsz csengethet csengethetünk csengethettek csengethetnek
Def. csengethetem csengetheted csengetheti csengethetjük csengethetitek csengethetik
2nd-p. o. csengethetlek ―
Past Indef. csengethettem csengethettél csengethetett csengethettünk csengethettetek csengethettek
Def. csengethettem csengethetted csengethette csengethettük csengethettétek csengethették
2nd-p. o. csengethettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. csengetheték csengethetél csengethete csengetheténk csengethetétek csengethetének
Def. csengethetém csengethetéd csengetheté csengetheténk csengethetétek csengetheték
2nd-p. o. csengethetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. csengethet vala, csengethetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. csengethetendek
or csengetandhatok 		csengethetendesz
or csengetandhatsz		 csengethetend
or csengetandhat		 csengethetendünk
or csengetandhatunk		 csengethetendetek
or csengetandhattok		 csengethetendenek
or csengetandhatnak
Def. csengethetendem
or csengetandhatom		 csengethetended
or csengetandhatod		 csengethetendi
or csengetandhatja		 csengethetendjük
or csengetandhatjuk 		csengethetenditek
or csengetandhatjátok		 csengethetendik
or csengetandhatják
2nd-p. o. csengethetendelek
or csengetandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csengethetnék csengethetnél csengethetne csengethetnénk csengethetnétek csengethetnének
Def. csengethetném csengethetnéd csengethetné csengethetnénk
(or csengethetnők)		 csengethetnétek csengethetnék
2nd-p. o. csengethetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. csengethetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csengethessek csengethess or
csengethessél		 csengethessen csengethessünk csengethessetek csengethessenek
Def. csengethessem csengethesd or
csengethessed		 csengethesse csengethessük csengethessétek csengethessék
2nd-p. o. csengethesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. csengethetett légyen
Inf. (csengethetni) (csengethetnem) (csengethetned) (csengethetnie) (csengethetnünk) (csengethetnetek) (csengethetniük)
Positive adjective csengethető Neg. adj. csengethetetlen Adv. part. (csengethetve / csengethetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • becsenget
  • felcsenget
  • kicsenget

References
  1. csenget in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • csenget in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csenget in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.