zártkörű

See also: zárt körű

Hungarian

Etymology

zárt + körű

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈzaːrtkøryː]
  • Hyphenation: zárt‧kö‧rű

Adjective

zártkörű

  1. Superseded spelling of zárt körű.[1]

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative zártkörű zártkörűek
accusative zártkörűt zártkörűeket
dative zártkörűnek zártkörűeknek
instrumental zártkörűvel zártkörűekkel
causal-final zártkörűért zártkörűekért
translative zártkörűvé zártkörűekké
terminative zártkörűig zártkörűekig
essive-formal zártkörűként zártkörűekként
essive-modal
inessive zártkörűben zártkörűekben
superessive zártkörűn zártkörűeken
adessive zártkörűnél zártkörűeknél
illative zártkörűbe zártkörűekbe
sublative zártkörűre zártkörűekre
allative zártkörűhöz zártkörűekhez
elative zártkörűből zártkörűekből
delative zártkörűről zártkörűekről
ablative zártkörűtől zártkörűektől
non-attributive
possessive - singular
zártkörűé zártkörűeké
non-attributive
possessive - plural
zártkörűéi zártkörűekéi

References

  1. Section 127 in A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN

Further reading

  • zártkörű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.