világít

Hungarian

Etymology

világ + -ít

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvilaːɡiːt]
  • Hyphenation: vi‧lá‧gít
  • Rhymes: -iːt

Verb

világít

  1. (transitive, intransitive, the unprefixed transitive sense being archaic) to illuminate

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átvilágít
  • bevilágít
  • kivilágít
  • levilágít
  • megvilágít
  • rávilágít

Further reading

  • világít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.