végleges

Hungarian

Etymology

végleg + -es

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːɡlɛɡɛʃ]
  • Hyphenation: vég‧le‧ges
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

végleges (comparative véglegesebb, superlative legvéglegesebb)

  1. final, ultimate, decisive, fixed (something that will not be changed any more)
  2. (of a job) permanent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végleges véglegesek
accusative véglegeset véglegeseket
dative véglegesnek véglegeseknek
instrumental véglegessel véglegesekkel
causal-final véglegesért véglegesekért
translative véglegessé véglegesekké
terminative véglegesig véglegesekig
essive-formal véglegesként véglegesekként
essive-modal
inessive véglegesben véglegesekben
superessive véglegesen véglegeseken
adessive véglegesnél véglegeseknél
illative véglegesbe véglegesekbe
sublative véglegesre véglegesekre
allative véglegeshez véglegesekhez
elative véglegesből véglegesekből
delative véglegesről véglegesekről
ablative véglegestől véglegesektől
non-attributive
possessive - singular
véglegesé véglegeseké
non-attributive
possessive - plural
véglegeséi véglegesekéi

Derived terms

Further reading

  • végleges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.