ugrik

Hungarian

Etymology

Of unknown origin + -ik.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈuɡrik]
  • Hyphenation: ug‧rik
  • Rhymes: -uɡrik

Verb

ugrik

  1. (intransitive) to jump, leap, spring

Conjugation

or (less commonly)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • aláugrik
  • átugrik
  • beugrik
  • beleugrik
  • elugrik
  • előugrik
  • előreugrik
  • felugrik
  • félreugrik
  • hátraugrik
  • helyreugrik
  • hozzáugrik
  • ideugrik
  • keresztülugrik
  • kiugrik
  • közbeugrik
  • leugrik
  • megugrik
  • melléugrik
  • nekiugrik
  • odaugrik
  • összeugrik
  • ráugrik
  • széjjelugrik
  • szétugrik
  • tovaugrik
  • továbbugrik
  • túlugrik
  • utánaugrik
  • visszaugrik
Expressions
  • ugrándozik

References

  1. ugrik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • ugrik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.