testvére

Hungarian

Etymology

testvér + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛʃtveːrɛ]
  • Hyphenation: test‧vé‧re

Noun

testvére

  1. third-person singular single-possession possessive of testvér

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative testvére
accusative testvérét
dative testvérének
instrumental testvérével
causal-final testvéréért
translative testvérévé
terminative testvéréig
essive-formal testvéreként
essive-modal testvéréül
inessive testvérében
superessive testvérén
adessive testvérénél
illative testvérébe
sublative testvérére
allative testvéréhez
elative testvéréből
delative testvéréről
ablative testvérétől
non-attributive
possessive - singular
testvéréé
non-attributive
possessive - plural
testvérééi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.