teremtmény

Hungarian

Etymology

teremt + -mény

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛrɛmtmeːɲ]
  • Hyphenation: te‧remt‧mény

Noun

teremtmény (plural teremtmények)

  1. creature (a living being; an animal or human)
  2. creation (something created such as an invention or artwork)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative teremtmény teremtmények
accusative teremtményt teremtményeket
dative teremtménynek teremtményeknek
instrumental teremtménnyel teremtményekkel
causal-final teremtményért teremtményekért
translative teremtménnyé teremtményekké
terminative teremtményig teremtményekig
essive-formal teremtményként teremtményekként
essive-modal
inessive teremtményben teremtményekben
superessive teremtményen teremtményeken
adessive teremtménynél teremtményeknél
illative teremtménybe teremtményekbe
sublative teremtményre teremtményekre
allative teremtményhez teremtményekhez
elative teremtményből teremtményekből
delative teremtményről teremtményekről
ablative teremtménytől teremtményektől
non-attributive
possessive - singular
teremtményé teremtményeké
non-attributive
possessive - plural
teremtményéi teremtményekéi
Possessive forms of teremtmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. teremtményem teremtményeim
2nd person sing. teremtményed teremtményeid
3rd person sing. teremtménye teremtményei
1st person plural teremtményünk teremtményeink
2nd person plural teremtményetek teremtményeitek
3rd person plural teremtményük teremtményeik

Further reading

  • teremtmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.