tenyésztő

Hungarian

Etymology

tenyészt (to breed) + (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛɲeːstøː]
  • Hyphenation: te‧nyész‧tő
  • Rhymes: -tøː

Participle

tenyésztő

  1. present participle of tenyészt

Noun

tenyésztő (plural tenyésztők)

  1. breeder (person who breeds animals)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative tenyésztő tenyésztők
accusative tenyésztőt tenyésztőket
dative tenyésztőnek tenyésztőknek
instrumental tenyésztővel tenyésztőkkel
causal-final tenyésztőért tenyésztőkért
translative tenyésztővé tenyésztőkké
terminative tenyésztőig tenyésztőkig
essive-formal tenyésztőként tenyésztőkként
essive-modal
inessive tenyésztőben tenyésztőkben
superessive tenyésztőn tenyésztőkön
adessive tenyésztőnél tenyésztőknél
illative tenyésztőbe tenyésztőkbe
sublative tenyésztőre tenyésztőkre
allative tenyésztőhöz tenyésztőkhöz
elative tenyésztőből tenyésztőkből
delative tenyésztőről tenyésztőkről
ablative tenyésztőtől tenyésztőktől
non-attributive
possessive - singular
tenyésztőé tenyésztőké
non-attributive
possessive - plural
tenyésztőéi tenyésztőkéi
Possessive forms of tenyésztő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tenyésztőm tenyésztőim
2nd person sing. tenyésztőd tenyésztőid
3rd person sing. tenyésztője tenyésztői
1st person plural tenyésztőnk tenyésztőink
2nd person plural tenyésztőtök tenyésztőitek
3rd person plural tenyésztőjük tenyésztőik

Declension

Compound words
  • állattenyésztő
  • baromfitenyésztő
  • juhtenyésztő
  • sertéstenyésztő
  • tenyésztés

Further reading

  • tenyésztő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.