tartomány
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɒrtomaːɲ]
- Hyphenation: tar‧to‧mány
Noun
tartomány (plural tartományok)
- province
- range, interval
- (mathematics) domain (connected open subset)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tartomány | tartományok |
accusative | tartományt | tartományokat |
dative | tartománynak | tartományoknak |
instrumental | tartománnyal | tartományokkal |
causal-final | tartományért | tartományokért |
translative | tartománnyá | tartományokká |
terminative | tartományig | tartományokig |
essive-formal | tartományként | tartományokként |
essive-modal | — | — |
inessive | tartományban | tartományokban |
superessive | tartományon | tartományokon |
adessive | tartománynál | tartományoknál |
illative | tartományba | tartományokba |
sublative | tartományra | tartományokra |
allative | tartományhoz | tartományokhoz |
elative | tartományból | tartományokból |
delative | tartományról | tartományokról |
ablative | tartománytól | tartományoktól |
non-attributive possessive - singular |
tartományé | tartományoké |
non-attributive possessive - plural |
tartományéi | tartományokéi |
Possessive forms of tartomány | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tartományom | tartományaim |
2nd person sing. | tartományod | tartományaid |
3rd person sing. | tartománya | tartományai |
1st person plural | tartományunk | tartományaink |
2nd person plural | tartományotok | tartományaitok |
3rd person plural | tartományuk | tartományaik |
Derived terms
Further reading
- tartomány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.