törhetetlen

Hungarian

Etymology

tör (to break) + -hetetlen (adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtørɦɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: tör‧he‧tet‧len

Adjective

törhetetlen (comparative törhetetlenebb, superlative legtörhetetlenebb)

  1. unbreakable (difficult to break and therefore able to withstand rough usage)
    Antonym: törhető

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative törhetetlen törhetetlenek
accusative törhetetlent törhetetleneket
dative törhetetlennek törhetetleneknek
instrumental törhetetlennel törhetetlenekkel
causal-final törhetetlenért törhetetlenekért
translative törhetetlenné törhetetlenekké
terminative törhetetlenig törhetetlenekig
essive-formal törhetetlenként törhetetlenekként
essive-modal törhetetlenül
inessive törhetetlenben törhetetlenekben
superessive törhetetlenen törhetetleneken
adessive törhetetlennél törhetetleneknél
illative törhetetlenbe törhetetlenekbe
sublative törhetetlenre törhetetlenekre
allative törhetetlenhez törhetetlenekhez
elative törhetetlenből törhetetlenekből
delative törhetetlenről törhetetlenekről
ablative törhetetlentől törhetetlenektől
non-attributive
possessive - singular
törhetetlené törhetetleneké
non-attributive
possessive - plural
törhetetlenéi törhetetlenekéi

Further reading

  • törhetetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.