tévelyeg

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *tepɜ- (“lose one's way, be wrong, err, make a mistake”) [1] + -lyeg (frequentative verb-forming suffix).[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈteːvɛjɛɡ]
  • Hyphenation: té‧ve‧lyeg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

tévelyeg

  1. (intransitive) to err, stray
  2. (intransitive, literary) to wander, roam (to walk aimlessly, without purpose or goal)

Conjugation
conjugation of tévelyeg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. tévelygek tévelyegsz tévelyeg tévelygünk tévelyegtek tévelyegnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. tévelyegtem tévelyegtél tévelygett tévelyegtünk tévelyegtetek tévelyegtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tévelyegni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. tévelygék tévelygél tévelyge tévelygénk tévelygétek tévelygének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tévelyeg vala, tévelygett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. tévelygendek tévelygendesz tévelygend tévelygendünk tévelygendetek tévelygendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. tévelyegnék tévelyegnél tévelyegne tévelyegnénk tévelyegnétek tévelyegnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tévelygett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. tévelyegjek tévelyegj or
tévelyegjél		 tévelyegjen tévelyegjünk tévelyegjetek tévelyegjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tévelygett légyen
Infinitive tévelyegni tévelyegnem tévelyegned tévelyegnie tévelyegnünk tévelyegnetek tévelyegniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
tévelygés tévelygő tévelygett ― tévelyegve (tévelyegvén)
potential conjugation of tévelyeg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. tévelyeghetek tévelyeghetsz tévelyeghet tévelyeghetünk tévelyeghettek tévelyeghetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. tévelyeghettem tévelyeghettél tévelyeghetett tévelyeghettünk tévelyeghettetek tévelyeghettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. tévelyegheték tévelyeghetél tévelyeghete tévelyegheténk tévelyeghetétek tévelyeghetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tévelyeghet vala, tévelyeghetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. tévelyeghetendek
or tévelygandhatok 		tévelyeghetendesz
or tévelygandhatsz		 tévelyeghetend
or tévelygandhat		 tévelyeghetendünk
or tévelygandhatunk		 tévelyeghetendetek
or tévelygandhattok		 tévelyeghetendenek
or tévelygandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. tévelyeghetnék tévelyeghetnél tévelyeghetne tévelyeghetnénk tévelyeghetnétek tévelyeghetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. tévelyeghetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. tévelyeghessek tévelyeghess or
tévelyeghessél		 tévelyeghessen tévelyeghessünk tévelyeghessetek tévelyeghessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. tévelyeghetett légyen
Inf. (tévelyeghetni) (tévelyeghetnem) (tévelyeghetned) (tévelyeghetnie) (tévelyeghetnünk) (tévelyeghetnetek) (tévelyeghetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (tévelyeghetve / tévelyeghetvén)

Derived terms

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

References
  1. Entry #1861 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. tévelyeg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • tévelyeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.