térdepel

Hungarian

Etymology

térd (“knee”) +‎ -e- +‎ -p (instantaneous suffix) + -el (frequentative suffix). [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈteːrdɛpɛl]
  • Hyphenation: tér‧de‧pel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

térdepel

  1. (intransitive) to kneel

Conjugation
conjugation of térdepel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. térdeplek or
térdepelek		 térdepelsz térdepel térdeplünk or
térdepelünk		 térdepeltek térdepelnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. térdepeltem térdepeltél térdepelt térdepeltünk térdepeltetek térdepeltek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. térdepelni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. térdeplék or térdepelék térdeplél or térdepelél térdeple or térdepele térdeplénk or térdepelénk térdeplétek or térdepelétek térdeplének or térdepelének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. térdepel vala, térdepelt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. térdeplendek térdeplendesz térdeplend térdeplendünk térdeplendetek térdeplendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. térdepelnék térdepelnél térdepelne térdepelnénk térdepelnétek térdepelnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. térdepelt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. térdepeljek térdepelj or
térdepeljél		 térdepeljen térdepeljünk térdepeljetek térdepeljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. térdepelt légyen
Infinitive térdepelni térdepelnem térdepelned térdepelnie térdepelnünk térdepelnetek térdepelniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
térdeplés térdeplő or térdepelő térdepelt ― térdepelve (térdepelvén)
potential conjugation of térdepel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. térdepelhetek térdepelhetsz térdepelhet térdepelhetünk térdepelhettek térdepelhetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. térdepelhettem térdepelhettél térdepelhetett térdepelhettünk térdepelhettetek térdepelhettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. térdepelheték térdepelhetél térdepelhete térdepelheténk térdepelhetétek térdepelhetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. térdepelhet vala, térdepelhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. térdepelhetendek
or térdeplandhatok 		térdepelhetendesz
or térdeplandhatsz		 térdepelhetend
or térdeplandhat		 térdepelhetendünk
or térdeplandhatunk		 térdepelhetendetek
or térdeplandhattok		 térdepelhetendenek
or térdeplandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. térdepelhetnék térdepelhetnél térdepelhetne térdepelhetnénk térdepelhetnétek térdepelhetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. térdepelhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. térdepelhessek térdepelhess or
térdepelhessél		 térdepelhessen térdepelhessünk térdepelhessetek térdepelhessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. térdepelhetett légyen
Inf. (térdepelhetni) (térdepelhetnem) (térdepelhetned) (térdepelhetnie) (térdepelhetnünk) (térdepelhetnetek) (térdepelhetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (térdepelhetve / térdepelhetvén)

Derived terms
  • térdepelés
  • térdepeltet
  • térdeplés

(With verbal prefixes):

  • letérdepel

References
  1. térdepel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • térdepel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.