társalapító

Hungarian

Etymology

társ (fellow) + alapító (founder)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtaːrʃɒlɒpiːtoː]
  • Hyphenation: társ‧ala‧pí‧tó
  • Rhymes: -toː

Noun

társalapító (plural társalapítók)

  1. cofounder (one of several people jointly involved with the creation of a business, organization, union, or entity)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative társalapító társalapítók
accusative társalapítót társalapítókat
dative társalapítónak társalapítóknak
instrumental társalapítóval társalapítókkal
causal-final társalapítóért társalapítókért
translative társalapítóvá társalapítókká
terminative társalapítóig társalapítókig
essive-formal társalapítóként társalapítókként
essive-modal
inessive társalapítóban társalapítókban
superessive társalapítón társalapítókon
adessive társalapítónál társalapítóknál
illative társalapítóba társalapítókba
sublative társalapítóra társalapítókra
allative társalapítóhoz társalapítókhoz
elative társalapítóból társalapítókból
delative társalapítóról társalapítókról
ablative társalapítótól társalapítóktól
non-attributive
possessive - singular
társalapítóé társalapítóké
non-attributive
possessive - plural
társalapítóéi társalapítókéi
Possessive forms of társalapító
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. társalapítóm társalapítóim
2nd person sing. társalapítód társalapítóid
3rd person sing. társalapítója társalapítói
1st person plural társalapítónk társalapítóink
2nd person plural társalapítótok társalapítóitok
3rd person plural társalapítójuk társalapítóik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.