szimfonikus
Hungarian
Etymology
Borrowed from German symphonisch, from French symphonique.[1] With -ikus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsiɱfonikuʃ]
- Hyphenation: szim‧fo‧ni‧kus
- Rhymes: -uʃ
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szimfonikus | szimfonikusak |
| accusative | szimfonikusat | szimfonikusakat |
| dative | szimfonikusnak | szimfonikusaknak |
| instrumental | szimfonikussal | szimfonikusakkal |
| causal-final | szimfonikusért | szimfonikusakért |
| translative | szimfonikussá | szimfonikusakká |
| terminative | szimfonikusig | szimfonikusakig |
| essive-formal | szimfonikusként | szimfonikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szimfonikusban | szimfonikusakban |
| superessive | szimfonikuson | szimfonikusakon |
| adessive | szimfonikusnál | szimfonikusaknál |
| illative | szimfonikusba | szimfonikusakba |
| sublative | szimfonikusra | szimfonikusakra |
| allative | szimfonikushoz | szimfonikusakhoz |
| elative | szimfonikusból | szimfonikusakból |
| delative | szimfonikusról | szimfonikusakról |
| ablative | szimfonikustól | szimfonikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szimfonikusé | szimfonikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
szimfonikuséi | szimfonikusakéi |
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- szimfonikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.