szeplőtelen
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛpløːtɛlɛn]
- Hyphenation: szep‧lő‧te‧len
Adjective
szeplőtelen (comparative szeplőtelenebb, superlative legszeplőtelenebb)
- (figurative) immaculate, unblemished (free from moral taint)
- Synonym: feddhetetlen
- Antonym: erkölcstelen
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szeplőtelen | szeplőtelenek |
| accusative | szeplőtelent | szeplőteleneket |
| dative | szeplőtelennek | szeplőteleneknek |
| instrumental | szeplőtelennel | szeplőtelenekkel |
| causal-final | szeplőtelenért | szeplőtelenekért |
| translative | szeplőtelenné | szeplőtelenekké |
| terminative | szeplőtelenig | szeplőtelenekig |
| essive-formal | szeplőtelenként | szeplőtelenekként |
| essive-modal | szeplőtelenül | — |
| inessive | szeplőtelenben | szeplőtelenekben |
| superessive | szeplőtelenen | szeplőteleneken |
| adessive | szeplőtelennél | szeplőteleneknél |
| illative | szeplőtelenbe | szeplőtelenekbe |
| sublative | szeplőtelenre | szeplőtelenekre |
| allative | szeplőtelenhez | szeplőtelenekhez |
| elative | szeplőtelenből | szeplőtelenekből |
| delative | szeplőtelenről | szeplőtelenekről |
| ablative | szeplőtelentől | szeplőtelenektől |
| non-attributive possessive - singular |
szeplőtelené | szeplőteleneké |
| non-attributive possessive - plural |
szeplőtelenéi | szeplőtelenekéi |
Further reading
- szeplőtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.