szarvaik

Hungarian

Etymology

szarv + -aik (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒrvɒjik]
  • Hyphenation: szar‧va‧ik

Noun

szarvaik

  1. third-person plural multiple-possession possessive of szarv

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szarvaik
accusative szarvaikat
dative szarvaiknak
instrumental szarvaikkal
causal-final szarvaikért
translative szarvaikká
terminative szarvaikig
essive-formal szarvaikként
essive-modal szarvaikul
inessive szarvaikban
superessive szarvaikon
adessive szarvaiknál
illative szarvaikba
sublative szarvaikra
allative szarvaikhoz
elative szarvaikból
delative szarvaikról
ablative szarvaiktól
non-attributive
possessive - singular
szarvaiké
non-attributive
possessive - plural
szarvaikéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.