szabi

See also: Szabi

Hungarian

Etymology

Clipping and -i diminutive of szabadság (“vacation”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒbi]
  • Hyphenation: sza‧bi

Noun

szabi (plural szabik)

  1. (colloquial) vacay, holiday, vacation (a stretch of leisure time away from work or duty and devoted to rest or pleasure)
    Szabin vagyok. ― I’m on vacay.

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szabi szabik
accusative szabit szabikat
dative szabinak szabiknak
instrumental szabival szabikkal
causal-final szabiért szabikért
translative szabivá szabikká
terminative szabiig szabikig
essive-formal szabiként szabikként
essive-modal — —
inessive szabiban szabikban
superessive szabin szabikon
adessive szabinál szabiknál
illative szabiba szabikba
sublative szabira szabikra
allative szabihoz szabikhoz
elative szabiból szabikból
delative szabiról szabikról
ablative szabitól szabiktól
non-attributive
possessive - singular		 szabié szabiké
non-attributive
possessive - plural		 szabiéi szabikéi
Possessive forms of szabi
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabim szabijaim
2nd person sing. szabid szabijaid
3rd person sing. szabija szabijai
1st person plural szabink szabijaink
2nd person plural szabitok szabijaitok
3rd person plural szabijuk szabijaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.