szökött

See also: szokott

Hungarian

Etymology

From the szök- stem of szökik + -ött.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsøkøtː]
  • Hyphenation: szö‧kött
  • Rhymes: -øtː

Verb

szökött

  1. third-person singular indicative past indefinite of szökik

Participle

szökött

  1. past participle of szökik: escaped

Adjective

szökött (not comparable)

  1. runaway, fugitive, on the loose

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szökött szököttek
accusative szököttet szökötteket
dative szököttnek szökötteknek
instrumental szököttel szököttekkel
causal-final szököttért szököttekért
translative szökötté szököttekké
terminative szököttig szököttekig
essive-formal szököttként szököttekként
essive-modal
inessive szököttben szököttekben
superessive szököttön szökötteken
adessive szököttnél szökötteknél
illative szököttbe szököttekbe
sublative szököttre szököttekre
allative szökötthöz szököttekhez
elative szököttből szököttekből
delative szököttről szököttekről
ablative szököttől szököttektől
non-attributive
possessive - singular
szökötté szökötteké
non-attributive
possessive - plural
szököttéi szököttekéi

Noun

szökött (plural szököttek)

  1. one who escaped, escapee, runaway
    Synonym: szökevény

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szökött szököttek
accusative szököttet szökötteket
dative szököttnek szökötteknek
instrumental szököttel szököttekkel
causal-final szököttért szököttekért
translative szökötté szököttekké
terminative szököttig szököttekig
essive-formal szököttként szököttekként
essive-modal
inessive szököttben szököttekben
superessive szököttön szökötteken
adessive szököttnél szökötteknél
illative szököttbe szököttekbe
sublative szököttre szököttekre
allative szökötthöz szököttekhez
elative szököttből szököttekből
delative szököttről szököttekről
ablative szököttől szököttektől
non-attributive
possessive - singular
szökötté szökötteké
non-attributive
possessive - plural
szököttéi szököttekéi
Possessive forms of szökött
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szököttem szököttjeim
2nd person sing. szökötted szököttjeid
3rd person sing. szököttje szököttjei
1st person plural szököttünk szököttjeink
2nd person plural szököttetek szököttjeitek
3rd person plural szököttjük szököttjeik

Further reading

  • szökött in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.