szóvégmutató
Hungarian
Etymology
szóvég (“word ending, termination”) + mutató (“showing, indicating”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːveːɡmutɒtoː]
- Hyphenation: szó‧vég‧mu‧ta‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
szóvégmutató (not comparable)
- (lexicography) reverse (such that its entries are sorted alphabetically by their last letter, then second-to-last, and so on; also known as a tergo (literally “from the back”))
- szóvégmutató szótár ― reverse dictionary
Declension
Inflection of szóvégmutató | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szóvégmutató | szóvégmutatók szóvégmutatóak |
accusative | szóvégmutatót | szóvégmutatókat szóvégmutatóakat |
dative | szóvégmutatónak | szóvégmutatóknak szóvégmutatóaknak |
instrumental | szóvégmutatóval | szóvégmutatókkal szóvégmutatóakkal |
causal-final | szóvégmutatóért | szóvégmutatókért szóvégmutatóakért |
translative | szóvégmutatóvá | szóvégmutatókká szóvégmutatóakká |
terminative | szóvégmutatóig | szóvégmutatókig szóvégmutatóakig |
essive-formal | szóvégmutatóként | szóvégmutatókként szóvégmutatóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | szóvégmutatóban | szóvégmutatókban szóvégmutatóakban |
superessive | szóvégmutatón | szóvégmutatókon szóvégmutatóakon |
adessive | szóvégmutatónál | szóvégmutatóknál szóvégmutatóaknál |
illative | szóvégmutatóba | szóvégmutatókba szóvégmutatóakba |
sublative | szóvégmutatóra | szóvégmutatókra szóvégmutatóakra |
allative | szóvégmutatóhoz | szóvégmutatókhoz szóvégmutatóakhoz |
elative | szóvégmutatóból | szóvégmutatókból szóvégmutatóakból |
delative | szóvégmutatóról | szóvégmutatókról szóvégmutatóakról |
ablative | szóvégmutatótól | szóvégmutatóktól szóvégmutatóaktól |
non-attributive possessive - singular |
szóvégmutatóé | szóvégmutatóké szóvégmutatóaké |
non-attributive possessive - plural |
szóvégmutatóéi | szóvégmutatókéi szóvégmutatóakéi |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.