székhely

Hungarian

Etymology

szék (“seat”) +‎ hely (“place”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈseːkhɛj]
  • Hyphenation: szék‧hely
  • Rhymes: -ɛj

Noun

székhely (plural székhelyek)

  1. seat (location of a governing body)
  2. headquarters (center of an organization's operations or administration)
    Synonym: központ

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative székhely székhelyek
accusative székhelyet székhelyeket
dative székhelynek székhelyeknek
instrumental székhellyel székhelyekkel
causal-final székhelyért székhelyekért
translative székhellyé székhelyekké
terminative székhelyig székhelyekig
essive-formal székhelyként székhelyekként
essive-modal székhelyül —
inessive székhelyben székhelyekben
superessive székhelyen székhelyeken
adessive székhelynél székhelyeknél
illative székhelybe székhelyekbe
sublative székhelyre székhelyekre
allative székhelyhez székhelyekhez
elative székhelyből székhelyekből
delative székhelyről székhelyekről
ablative székhelytől székhelyektől
non-attributive
possessive - singular		 székhelyé székhelyeké
non-attributive
possessive - plural		 székhelyéi székhelyekéi
Possessive forms of székhely
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. székhelyem székhelyeim
2nd person sing. székhelyed székhelyeid
3rd person sing. székhelye székhelyei
1st person plural székhelyünk székhelyeink
2nd person plural székhelyetek székhelyeitek
3rd person plural székhelyük székhelyeik

Derived terms
Compound words

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

Further reading
  • székhely in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.