szédeleg

Hungarian

Etymology

From the same stem as szédít, szédül + -leg (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈseːdɛlɛɡ]
  • Hyphenation: szé‧de‧leg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

szédeleg

  1. (intransitive) to feel dizzy

Conjugation
conjugation of szédeleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szédelgek szédelegsz szédeleg szédelgünk szédelegtek szédelegnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szédelegtem szédelegtél szédelgett szédelegtünk szédelegtetek szédelegtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szédelegni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. szédelgék szédelgél szédelge szédelgénk szédelgétek szédelgének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szédeleg vala, szédelgett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szédelgendek szédelgendesz szédelgend szédelgendünk szédelgendetek szédelgendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szédelegnék szédelegnél szédelegne szédelegnénk szédelegnétek szédelegnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szédelgett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szédelegjek szédelegj or
szédelegjél		 szédelegjen szédelegjünk szédelegjetek szédelegjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szédelgett légyen
Infinitive szédelegni szédelegnem szédelegned szédelegnie szédelegnünk szédelegnetek szédelegniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
szédelgés szédelgő szédelgett ― szédelegve (szédelegvén)
potential conjugation of szédeleg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szédeleghetek szédeleghetsz szédeleghet szédeleghetünk szédeleghettek szédeleghetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szédeleghettem szédeleghettél szédeleghetett szédeleghettünk szédeleghettetek szédeleghettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. szédelegheték szédeleghetél szédeleghete szédelegheténk szédeleghetétek szédeleghetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szédeleghet vala, szédeleghetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szédeleghetendek
or szédelgandhatok 		szédeleghetendesz
or szédelgandhatsz		 szédeleghetend
or szédelgandhat		 szédeleghetendünk
or szédelgandhatunk		 szédeleghetendetek
or szédelgandhattok		 szédeleghetendenek
or szédelgandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szédeleghetnék szédeleghetnél szédeleghetne szédeleghetnénk szédeleghetnétek szédeleghetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szédeleghetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szédeleghessek szédeleghess or
szédeleghessél		 szédeleghessen szédeleghessünk szédeleghessetek szédeleghessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szédeleghetett légyen
Inf. (szédeleghetni) (szédeleghetnem) (szédeleghetned) (szédeleghetnie) (szédeleghetnünk) (szédeleghetnetek) (szédeleghetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (szédeleghetve / szédeleghetvén)

Derived terms
  • házasságszédelgő
  • szédelgés
  • szédelgő

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • szédeleg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.