súgójuk

Hungarian

Etymology

súgó (whisperer; prompter) + -juk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃuːɡoːjuk]
  • Hyphenation: sú‧gó‧juk
  • Homophone: súgólyuk

Noun

súgójuk

  1. third-person plural single-possession possessive of súgó

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative súgójuk
accusative súgójukat
dative súgójuknak
instrumental súgójukkal
causal-final súgójukért
translative súgójukká
terminative súgójukig
essive-formal súgójukként
essive-modal súgójukul
inessive súgójukban
superessive súgójukon
adessive súgójuknál
illative súgójukba
sublative súgójukra
allative súgójukhoz
elative súgójukból
delative súgójukról
ablative súgójuktól
non-attributive
possessive - singular
súgójuké
non-attributive
possessive - plural
súgójukéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.