sérül

Hungarian

Etymology

First attested in 1474. From the *sér- root of the old Hungarian sérik (“to get hurt, to ache”) +‎ -ül (reflexive verb-forming suffix).[1]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈʃeːryl]
Hyphenation: sé‧rül
Rhymes: -yl

Verb

sérül

(intransitive) to become injured, get hurt

Conjugation

conjugation of sérül

Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	sérülök	sérülsz	sérül	sérülünk	sérültök	sérülnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	sérültem	sérültél	sérült	sérültünk	sérültetek	sérültek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. sérülni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	sérülék	sérülél	sérüle	sérülénk	sérülétek	sérülének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. sérül vala, sérült vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	sérülendek	sérülendesz	sérülend	sérülendünk	sérülendetek	sérülendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	sérülnék	sérülnél	sérülne	sérülnénk	sérülnétek	sérülnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. sérült volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	sérüljek	sérülj or sérüljél	sérüljön	sérüljünk	sérüljetek	sérüljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. sérült légyen
Infinitive	sérülni		sérülnöm	sérülnöd	sérülnie	sérülnünk	sérülnötök	sérülniük
Other forms	sérülés		sérülő	sérült	―	sérülve (sérülvén)

potential conjugation of sérül

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	sérülhetek	sérülhetsz	sérülhet	sérülhetünk	sérülhettek	sérülhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	sérülhettem	sérülhettél	sérülhetett	sérülhettünk	sérülhettetek	sérülhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	sérülheték	sérülhetél	sérülhete	sérülheténk	sérülhetétek	sérülhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. sérülhet vala, sérülhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	sérülhetendek or sérülandhatok	sérülhetendesz or sérülandhatsz	sérülhetend or sérülandhat	sérülhetendünk or sérülandhatunk	sérülhetendetek or sérülandhattok	sérülhetendenek or sérülandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	sérülhetnék	sérülhetnél	sérülhetne	sérülhetnénk	sérülhetnétek	sérülhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. sérülhetett volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	sérülhessek	sérülhess or sérülhessél	sérülhessen	sérülhessünk	sérülhessetek	sérülhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. sérülhetett légyen
Inf.	(sérülhetni)		(sérülhetnem)	(sérülhetned)	(sérülhetnie)	(sérülhetnünk)	(sérülhetnetek)	(sérülhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(sérülhetve / sérülhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

lesérül
megsérül

Related terms

References

sérül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

[1] sérül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)