rántott
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈraːntotː]
- Hyphenation: rán‧tott
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rántott | rántottak |
| accusative | rántottat | rántottakat |
| dative | rántottnak | rántottaknak |
| instrumental | rántottal | rántottakkal |
| causal-final | rántottért | rántottakért |
| translative | rántottá | rántottakká |
| terminative | rántottig | rántottakig |
| essive-formal | rántottként | rántottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rántottban | rántottakban |
| superessive | rántotton | rántottakon |
| adessive | rántottnál | rántottaknál |
| illative | rántottba | rántottakba |
| sublative | rántottra | rántottakra |
| allative | rántotthoz | rántottakhoz |
| elative | rántottból | rántottakból |
| delative | rántottról | rántottakról |
| ablative | rántottól | rántottaktól |
| non-attributive possessive - singular |
rántotté | rántottaké |
| non-attributive possessive - plural |
rántottéi | rántottakéi |
Further reading
- (dragged, pulled [participle]): rántott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (breaded [adjective]): rántott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.