osztó
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈostoː]
- Hyphenation: osz‧tó
- Rhymes: -toː
Noun
osztó (plural osztók)
- (mathematics) divisor
- Coordinate terms: osztandó, hányados
- (card games) dealer
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | osztó | osztók |
| accusative | osztót | osztókat |
| dative | osztónak | osztóknak |
| instrumental | osztóval | osztókkal |
| causal-final | osztóért | osztókért |
| translative | osztóvá | osztókká |
| terminative | osztóig | osztókig |
| essive-formal | osztóként | osztókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | osztóban | osztókban |
| superessive | osztón | osztókon |
| adessive | osztónál | osztóknál |
| illative | osztóba | osztókba |
| sublative | osztóra | osztókra |
| allative | osztóhoz | osztókhoz |
| elative | osztóból | osztókból |
| delative | osztóról | osztókról |
| ablative | osztótól | osztóktól |
| non-attributive possessive - singular |
osztóé | osztóké |
| non-attributive possessive - plural |
osztóéi | osztókéi |
| Possessive forms of osztó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | osztóm | osztóim |
| 2nd person sing. | osztód | osztóid |
| 3rd person sing. | osztója | osztói |
| 1st person plural | osztónk | osztóink |
| 2nd person plural | osztótok | osztóitok |
| 3rd person plural | osztójuk | osztóik |
Derived terms
Further reading
- osztó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.