onanizál
Hungarian
Etymology
From the old Hungarian onaníroz (“to masturbate”) + -izál by switching suffixes. First attested in 1926. [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈonɒnizaːl]
- Hyphenation: ona‧ni‧zál
- Rhymes: -aːl
Conjugation
conjugation of onanizál
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | onanizálok | onanizálsz | onanizál | onanizálunk | onanizáltok | onanizálnak | |
| Def. | intransitive verb, definite forms are not used | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indef. | onanizáltam | onanizáltál | onanizált | onanizáltunk | onanizáltatok | onanizáltak | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. onanizálni fog. | ||||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | onanizálék | onanizálál | onanizála | onanizálánk | onanizálátok | onanizálának | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. onanizál vala, onanizált vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | onanizálandok | onanizálandasz | onanizáland | onanizálandunk | onanizálandotok | onanizálandanak | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | onanizálnék | onanizálnál | onanizálna | onanizálnánk | onanizálnátok | onanizálnának | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. onanizált volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | onanizáljak | onanizálj or onanizáljál |
onanizáljon | onanizáljunk | onanizáljatok | onanizáljanak | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. onanizált légyen | ||||||||
| Infinitive | onanizálni | onanizálnom | onanizálnod | onanizálnia | onanizálnunk | onanizálnotok | onanizálniuk | ||
| Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
| onanizálás | onanizáló | onanizált | ― | onanizálva (onanizálván) | onanizáltat | ||||
potential conjugation of onanizál
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood |
Present | Indef. | onanizálhatok | onanizálhatsz | onanizálhat | onanizálhatunk | onanizálhattok | onanizálhatnak | |
| Def. | intransitive verb, definite forms are not used | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indef. | onanizálhattam | onanizálhattál | onanizálhatott | onanizálhattunk | onanizálhattatok | onanizálhattak | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | onanizálhaték | onanizálhatál | onanizálhata | onanizálhatánk | onanizálhatátok | onanizálhatának | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. onanizálhat vala, onanizálhatott vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | onanizálhatandok or onanizálandhatok |
onanizálhatandasz or onanizálandhatsz |
onanizálhatand or onanizálandhat |
onanizálhatandunk or onanizálandhatunk |
onanizálhatandotok or onanizálandhattok |
onanizálhatandanak or onanizálandhatnak | ||
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | onanizálhatnék | onanizálhatnál | onanizálhatna | onanizálhatnánk | onanizálhatnátok | onanizálhatnának | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. onanizálhatott volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | onanizálhassak | onanizálhass or onanizálhassál |
onanizálhasson | onanizálhassunk | onanizálhassatok | onanizálhassanak | |
| Def. | ― | ||||||||
| 2nd-p. o. | ― | ||||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. onanizálhatott légyen | ||||||||
| Inf. | (onanizálhatni) | (onanizálhatnom) | (onanizálhatnod) | (onanizálhatnia) | (onanizálhatnunk) | (onanizálhatnotok) | (onanizálhatniuk) | ||
| Positive adjective | ― | Neg. adj. | ― | Adv. part. | (onanizálhatva / onanizálhatván) | ||||
References
- onanizál in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- onanizál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.