nyelvem

Hungarian

Etymology

nyelv + -em (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɲɛlvɛm]
  • Hyphenation: nyel‧vem

Noun

nyelvem

  1. first-person singular single-possession possessive of nyelv

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyelvem
accusative nyelvemet
dative nyelvemnek
instrumental nyelvemmel
causal-final nyelvemért
translative nyelvemmé
terminative nyelvemig
essive-formal nyelvemként
essive-modal nyelvemül
inessive nyelvemben
superessive nyelvemen
adessive nyelvemnél
illative nyelvembe
sublative nyelvemre
allative nyelvemhez
elative nyelvemből
delative nyelvemről
ablative nyelvemtől
non-attributive
possessive - singular
nyelvemé
non-attributive
possessive - plural
nyelveméi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.