nagyszájú

Hungarian

Etymology

nagy (big) + szájú (mouthed), from száj (mouth) + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈnɒcsaːjuː]
  • Hyphenation: nagy‧szá‧jú
  • Rhymes: -juː

Adjective

nagyszájú (comparative nagyszájúbb or nagyobb szájú, superlative legnagyszájúbb or legnagyobb szájú)

  1. (derogatory) bigmouthed (of someone who talks too much or too loudly)
    Synonym: nagyhangú
  2. (derogatory) pert, mouthy (talking, replying in an insolent manner)
    Synonyms: feleselő, szájas, nyelves

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nagyszájú nagyszájúak
accusative nagyszájút nagyszájúakat
dative nagyszájúnak nagyszájúaknak
instrumental nagyszájúval nagyszájúakkal
causal-final nagyszájúért nagyszájúakért
translative nagyszájúvá nagyszájúakká
terminative nagyszájúig nagyszájúakig
essive-formal nagyszájúként nagyszájúakként
essive-modal
inessive nagyszájúban nagyszájúakban
superessive nagyszájún nagyszájúakon
adessive nagyszájúnál nagyszájúaknál
illative nagyszájúba nagyszájúakba
sublative nagyszájúra nagyszájúakra
allative nagyszájúhoz nagyszájúakhoz
elative nagyszájúból nagyszájúakból
delative nagyszájúról nagyszájúakról
ablative nagyszájútól nagyszájúaktól
non-attributive
possessive - singular
nagyszájúé nagyszájúaké
non-attributive
possessive - plural
nagyszájúéi nagyszájúakéi

Derived terms

  • nagyszájúan
  • nagyszájúság
  • nagyszájúskodik

Noun

nagyszájú (plural nagyszájúak)

  1. loudmouth (one who talks too much or too loudly)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nagyszájú nagyszájúk
accusative nagyszájút nagyszájúkat
dative nagyszájúnak nagyszájúknak
instrumental nagyszájúval nagyszájúkkal
causal-final nagyszájúért nagyszájúkért
translative nagyszájúvá nagyszájúkká
terminative nagyszájúig nagyszájúkig
essive-formal nagyszájúként nagyszájúkként
essive-modal
inessive nagyszájúban nagyszájúkban
superessive nagyszájún nagyszájúkon
adessive nagyszájúnál nagyszájúknál
illative nagyszájúba nagyszájúkba
sublative nagyszájúra nagyszájúkra
allative nagyszájúhoz nagyszájúkhoz
elative nagyszájúból nagyszájúkból
delative nagyszájúról nagyszájúkról
ablative nagyszájútól nagyszájúktól
non-attributive
possessive - singular
nagyszájúé nagyszájúké
non-attributive
possessive - plural
nagyszájúéi nagyszájúkéi
Possessive forms of nagyszájú
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagyszájúm nagyszájúim
2nd person sing. nagyszájúd nagyszájúid
3rd person sing. nagyszájúja nagyszájúi
1st person plural nagyszájúnk nagyszájúink
2nd person plural nagyszájútok nagyszájúitok
3rd person plural nagyszájújuk nagyszájúik

Further reading

  • nagyszájú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.