merész
Hungarian
Etymology
Either from the verb mer (“to dare”) + -ész, or a back-formation from merészkedik (“to venture”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛreːs]
- Hyphenation: me‧rész
- Rhymes: -eːs
Adjective
merész (comparative merészebb, superlative legmerészebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | merész | merészek |
accusative | merészet | merészeket |
dative | merésznek | merészeknek |
instrumental | merésszel | merészekkel |
causal-final | merészért | merészekért |
translative | merésszé | merészekké |
terminative | merészig | merészekig |
essive-formal | merészként | merészekként |
essive-modal | merészül | — |
inessive | merészben | merészekben |
superessive | merészen | merészeken |
adessive | merésznél | merészeknél |
illative | merészbe | merészekbe |
sublative | merészre | merészekre |
allative | merészhez | merészekhez |
elative | merészből | merészekből |
delative | merészről | merészekről |
ablative | merésztől | merészektől |
non-attributive possessive - singular |
merészé | merészeké |
non-attributive possessive - plural |
merészéi | merészekéi |
References
- merész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- merész in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.