meghagyott
Hungarian
Etymology
meghagy (“to leave”) + -ott (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛkhɒɟotː]
- Hyphenation: meg‧ha‧gyott
Verb
meghagyott
- third-person singular indicative past indefinite of meghagy
Participle
meghagyott
- past participle of meghagy
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | meghagyott | meghagyottak |
| accusative | meghagyottat | meghagyottakat |
| dative | meghagyottnak | meghagyottaknak |
| instrumental | meghagyottal | meghagyottakkal |
| causal-final | meghagyottért | meghagyottakért |
| translative | meghagyottá | meghagyottakká |
| terminative | meghagyottig | meghagyottakig |
| essive-formal | meghagyottként | meghagyottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | meghagyottban | meghagyottakban |
| superessive | meghagyotton | meghagyottakon |
| adessive | meghagyottnál | meghagyottaknál |
| illative | meghagyottba | meghagyottakba |
| sublative | meghagyottra | meghagyottakra |
| allative | meghagyotthoz | meghagyottakhoz |
| elative | meghagyottból | meghagyottakból |
| delative | meghagyottról | meghagyottakról |
| ablative | meghagyottól | meghagyottaktól |
| non-attributive possessive - singular |
meghagyotté | meghagyottaké |
| non-attributive possessive - plural |
meghagyottéi | meghagyottakéi |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.