megállapít

Hungarian

Etymology

meg- +‎ állapít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡaːlːɒpiːt]
  • Hyphenation: meg‧ál‧la‧pít
  • Rhymes: -iːt

Verb

megállapít

  1. (transitive) to find, to establish, to ascertain
    Synonyms: kimutat, kiderít
  2. (transitive) to determine, to assess
    Synonyms: meghatároz, felmér
  3. (transitive) to set, to determine, to specify (e.g. prices)
    Synonym: megszab
  4. (transitive) to state, to claim (based on thoughtful consideration)
    Synonym: kijelent

Conjugation
conjugation of megállapít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megállapítok megállapítasz megállapít megállapítunk megállapítotok megállapítanak
Def. megállapítom megállapítod megállapítja megállapítjuk megállapítjátok megállapítják
2nd-p. o. megállapítalak ―
Past Indef. megállapítottam megállapítottál megállapított megállapítottunk megállapítottatok megállapítottak
Def. megállapítottam megállapítottad megállapította megállapítottuk megállapítottátok megállapították
2nd-p. o. megállapítottalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog állapítani.
Archaic
Preterit		 Indef. megállapíték megállapítál megállapíta megállapítánk megállapítátok megállapítának
Def. megállapítám megállapítád megállapítá megállapítánk megállapítátok megállapíták
2nd-p. o. megállapítálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megállapít vala, megállapított vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megállapítandok megállapítandasz megállapítand megállapítandunk megállapítandotok megállapítandanak
Def. megállapítandom megállapítandod megállapítandja megállapítandjuk megállapítandjátok megállapítandják
2nd-p. o. megállapítandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megállapítanék megállapítanál megállapítana megállapítanánk megállapítanátok megállapítanának
Def. megállapítanám megállapítanád megállapítaná megállapítanánk
(or megállapítanók)		 megállapítanátok megállapítanák
2nd-p. o. megállapítanálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megállapított volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megállapítsak megállapíts or
megállapítsál		 megállapítson megállapítsunk megállapítsatok megállapítsanak
Def. megállapítsam megállapítsd or
megállapítsad		 megállapítsa megállapítsuk megállapítsátok megállapítsák
2nd-p. o. megállapítsalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállapított légyen
Infinitive megállapítani megállapítanom megállapítanod megállapítania megállapítanunk megállapítanotok megállapítaniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megállapítás megállapító megállapított megállapítandó megállapítva (megállapítván) megállapíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem állapít meg or meg is állapít.
potential conjugation of megállapít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megállapíthatok megállapíthatsz megállapíthat megállapíthatunk megállapíthattok megállapíthatnak
Def. megállapíthatom megállapíthatod megállapíthatja megállapíthatjuk megállapíthatjátok megállapíthatják
2nd-p. o. megállapíthatlak ―
Past Indef. megállapíthattam megállapíthattál megállapíthatott megállapíthattunk megállapíthattatok megállapíthattak
Def. megállapíthattam megállapíthattad megállapíthatta megállapíthattuk megállapíthattátok megállapíthatták
2nd-p. o. megállapíthattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. megállapíthaték megállapíthatál megállapíthata megállapíthatánk megállapíthatátok megállapíthatának
Def. megállapíthatám megállapíthatád megállapíthatá megállapíthatánk megállapíthatátok megállapíthaták
2nd-p. o. megállapíthatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megállapíthat vala, megállapíthatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megállapíthatandok
or megállapítandhatok 		megállapíthatandasz
or megállapítandhatsz		 megállapíthatand
or megállapítandhat		 megállapíthatandunk
or megállapítandhatunk		 megállapíthatandotok
or megállapítandhattok		 megállapíthatandanak
or megállapítandhatnak
Def. megállapíthatandom
or megállapítandhatom		 megállapíthatandod
or megállapítandhatod		 megállapíthatandja
or megállapítandhatja		 megállapíthatandjuk
or megállapítandhatjuk 		megállapíthatandjátok
or megállapítandhatjátok		 megállapíthatandják
or megállapítandhatják
2nd-p. o. megállapíthatandalak
or megállapítandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megállapíthatnék megállapíthatnál megállapíthatna megállapíthatnánk megállapíthatnátok megállapíthatnának
Def. megállapíthatnám megállapíthatnád megállapíthatná megállapíthatnánk
(or megállapíthatnók)		 megállapíthatnátok megállapíthatnák
2nd-p. o. megállapíthatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megállapíthatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megállapíthassak megállapíthass or
megállapíthassál		 megállapíthasson megállapíthassunk megállapíthassatok megállapíthassanak
Def. megállapíthassam megállapíthasd or
megállapíthassad		 megállapíthassa megállapíthassuk megállapíthassátok megállapíthassák
2nd-p. o. megállapíthassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállapíthatott légyen
Inf. (megállapíthatni) (megállapíthatnom) (megállapíthatnod) (megállapíthatnia) (megállapíthatnunk) (megállapíthatnotok) (megállapíthatniuk)
Positive adjective megállapítható Neg. adj. megállapíthatatlan Adv. part. (megállapíthatva / megállapíthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem állapíthat meg or meg is állapíthat.

Derived terms

Further reading
  • megállapít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.