maximális

Hungarian

Etymology

From German maximal, from Latin maximus.[1] With -ális ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒksimaːliʃ]
  • Hyphenation: ma‧xi‧má‧lis
  • Rhymes: -iʃ

Adjective

maximális (comparative maximálisabb, superlative legmaximálisabb)

  1. maximal

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative maximális maximálisak
accusative maximálisat maximálisakat
dative maximálisnak maximálisaknak
instrumental maximálissal maximálisakkal
causal-final maximálisért maximálisakért
translative maximálissá maximálisakká
terminative maximálisig maximálisakig
essive-formal maximálisként maximálisakként
essive-modal
inessive maximálisban maximálisakban
superessive maximálison maximálisakon
adessive maximálisnál maximálisaknál
illative maximálisba maximálisakba
sublative maximálisra maximálisakra
allative maximálishoz maximálisakhoz
elative maximálisból maximálisakból
delative maximálisról maximálisakról
ablative maximálistól maximálisaktól
non-attributive
possessive - singular
maximálisé maximálisaké
non-attributive
possessive - plural
maximáliséi maximálisakéi

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • maximális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.